A heredaganat a reproduktív korban lévő férfiak leggyakoribb szolid tumoros betegsége. A férfidaganatok 1%-át, az összes urológiai daganat 5%-át képviseli. Az esetek többségében (97%<) malignus folyamatról beszélhetünk, 1-2%-ban kétoldali. A szolid tumoros betegségek a legmagasabb gyógyulási ráták egyikével rendelkezik, köszönhetően a modern diagnosztikai eljárásoknak és a komplex terápiának. A komplex terápia elsődleges célja (magas semicastratio, kemoterápia, /sugárterápia/ retroperitonealis lymphadenectomia) a tumorszövet eltávolítása, a beteg életkilátásainak javítása. Nagyon fontos cél a fertilitás megőrzése is.
A 20 éves férfibeteg anamnézisében perforációt appendicitist követő appendectomia, nem obstruktiv pyelonephritis, májcysta, hipertónia gyanú, gluténszenzitivitás szerepelt. Családi anamnézisében tumoros megbetegedés halmozottan fordult elő. A beteg urológiai szűrővizsgálatakor here UH során a -normál térfogatú- jobb here felső harmadában egy 13x13x13 mm-es, centrálisan folyadékot tartalmazó, szélirészén keringést mutató elváltozást észleltünk. CT vizsgálat retroperitonealis nyirokcsomókban, illetve pulmokban kóros eltérést nem igazolt, tumormarkerei normál tartományban voltak [az alfa-fetoprotein (AFP) 0,7 kU/l, a béta-humán-choriogonin (béta-HCG) 0,1U/IJ].
A leletek és az ultrahangkép alapján, a benignus folyamat lehetősége is felmerült. A beteg a beavatkozás előtt 3 alkalommal 10-30 millió/ml koncentrációjú, a WHO-5 alsó referencia határérték alatti motilitású és morfológiájú mintát adott spermiumfagyasztás céljából. A Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján került sor a beavatkozásra, ahol az inguinalis feltárásból végzett műtét során 3 helyről vett szövettani minta fagyasztásos szövettani vizsgálata során malignitásra utaló jelet nem észleltek, így az érintett here megtartásával mikrosebészeti hererezekciót végeztünk. A műtét során a terime fölött a tunica albugineát megnyitottuk, és ép környezetben, atraumatikus preparálással a terimét a heréből enukleáltuk. Az eltávolított térfoglaló minta a végleges szövettani elemzés során a környező parenchymát komprimáló, attól éles határral elkülönülő, többrétegű laphámmal bélelt tömlőnek, epithelialis cystának bizonyult. A beteg pár nap után gyógyult sebbel távozott, kontrollvizsgálatokon rendszeresen megjelent, továbbra is panasz-, illetve tumormentes. A műtét után 3 hónappal végzett sperma analízis normozoospermiát (18 millió/ml, PM: 32%, NM: 4%) mutatott.
A bemutatott eset is jól bizonyítja, hogy az intratesticularis terimével rendelkező betegeknél a szerveltávolító műtét előtt is lehet subfertilis a spermatogramm, melyet tovább ronthat egy esetleges malingitás esetén a semicastratio, és az adjuváns kezelés. A malignitás esetén a műtét követően, a beteg fertilis maradhat függően a szövettani típustól és a következményes választott adjuváns kezeléstől függően.
Mindkét herét érintő tumornál vagy olyan tumor esetében, amely szoliter herét érint, elvégezhető a szervmegtartó műtét, ha a tumor térfogata nem haladja meg az érintett here térfogatának 30%-át, és a szövetszaporulat jól körül határolt, és úgy helyezkedik el, hogy annak eltávolítása nem zavarja meg a visszamaradó here vérellátását (perifériás legyen az elváltozás).
Az elmúlt években kiterjesztették a mikrosebészeti hererezekciók indikációs körét olyan betegekre, akiknek nem tapintható térfoglalásuk van a here térfogatának maximum 30%-ban, tumormarker értékeik nem emelkedettek, regionális nyirokcsomó érintettségük nincs. Minden ilyen esetben a műtét során fagyasztott mintát kell venni a malignitás megítélése céljából. Ha a malignitás igazolódik, akkor magas semicastratiót kell végezni.
A beavatkozás előtt, akár felmerül malignitás, akár benignus folyamatról lehet szó, mindenképp javasolt a krioprezerváció, a spermiumfagyasztás.
