A leggyakoribb urológiai betegség a vizeletürítés zavara, amelyet különböző betegségek okoznak és amelynek összefoglaló elnevezése LUTS (lower urinary tract symptoms). A vizeletürítési zavarok leggyakoribb oka a benignus prosztatahyperplasia (BPH). A prosztata “megnagyobbodása” és a vizelési panaszok között szoros összefüggés nincs, sok esetben a normális prosztataméretnél alig nagyobb, tüneteket okozó betegség kezelésére kényszerülünk, ugyanakkor még 3-5-ször nagyobb prosztata sem okoz sok férfinál panaszt. A klinikai BPH gyakori betegség. A 60. év körül a férfiak 60 %-ának vannak tünetei. A BPH egy idővel progrediáló betegség. Rizikó faktorok a prosztata volumen, kor és a PSA-szint. A tünetek értékelésére használjuk az IPSS (International Prostate Symptoms Score) az anamnézis felvételén kívül, amely a legfontosabb a validált kérdőív.
A prosztatadaganat az esetek kb.70 %-ban a mirigy perifériás zónájában alakul ki, s a tumor növekedése, valamint a környező területek tumoros infiltrálása miatt okoz alsó húgyúti tüneteket. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a prosztatadaganatos betegek kezelése során alkalmazott sugárkezelés az esetek nagy részében fokozza a vizelési panaszokat. Azoknál a betegeknél, akiknél az anamnézisében korábban is szerepelt benignus prosztata hypertrophia. Éppen ezért fontos az alsó húgyúti tünetek csökkentése.
Egy 68 éves beteg anamnézisében 4 éve jelentkeztek alsó húgyúti tünetek, nehéz vizelés kezdés, gyenge vizeletáramlás, megszakadó vizelet, visszamaradó vizelet (residuum) Végeztük rectalis vizsgálatot, a prosztata ultrahangos vizsgálatát és a hólyag reziduális vizelet vizsgálatát. A residuum 40 ml volt, tapintásra a prosztata sima tapintatú megnagyobbodott, PSA vizsgálat normális tartományt mutatott. Finasterid terápiára a beteg tünetei enyhültek, félévente PSA szint ellenőrzésen megjelent. A legutóbbi esetben magasabb PSA szintet mértünk, (32 ng/ml) LUTS-os panaszai enyhén fokozódtak. Transrectalis prostata tűbiopsiát végeztünk, amelynek a szövettani eredménye prosztata adenocarcinomát mutatott. Staging vizsgálatokat végeztünk, melyek nem mutattak metasztatikus elváltozásokat. A beteggel egyeztetve hormonterápiát kezdtünk el, havonta 80 mg degarelixet kapott. Ezt követően az első hónap utáni PSA kontroll 22 ng/ml-re csökkent, vizeletürítési zavarai enyhültek. 3 hónapos ADT kezelés után a PSA értéke 1,9 ng/ml csökkent, majd ezt követően deffinitív sugárkezelésben részsítettük.
Következő staging vizsgálatokra 3 hónap múlva kerül sor, melyek távoli metastasist nem igazoltak és a beteg PSA értéke 0,03 ng/ml alatti értékre csökkent. Az ADT kezelést a továbbiakban is folytatjuk 24 hónapon át.
Az alsó húgyúti tünetekkel járó prosztata carcinomás betegek kezelésével kapcsolatban azt tapasztaltam hogy a GnRH antagonista (degarelix) hormonkezelés gyorsan csökkenti a tesztoszteron és a PSA koncentrációt. Másrészt a degarelix alkalmazása kifejezetten hatékony a prosztata daganatos betegek LUTS-s tüneteinek csökkentésére, az IPSS érték javulása számottevő a betegeim körében. Azoknál az alsó húgyúti tünetekkel rendelkező, prosztatarákban szenvedő betegeknél, ahol a kiindulási IPSS nagyobb mint 13, és sugárterápia szükséges, nagyobb a kockázata a fokozott alsó húgyúti tünetek kialakulásának. Ezért a sugárterápia megkezdése előtt szükséges az alsó húgyúti tünetek gyors kontrollálása.
A sugárterápiát megelőzően alkalmazott neoadjuváns androgén depriváció kezelésnél nagy hatással van a prosztatatérfogat csökkenésére, ezért előszeretettel használom a degarelixet. Sugárkezelés előtt 3 hónapig adunk hormonkezelést általában. Sugárkezelést követően 6 hónapig, illetve onkoteam javaslattal akár 3 évig is kaphat a beteg hormonterápiát.
