Dr Varga Imre
Szakorvosi Rendelőintézet Urológia Dunakeszi
varga.imre.dr1@gmail.com
+36 30 9543 150
A STRESSZCSÖKKENTÉS -MEDITÁCIÓ ÉS A POZITÍV GONDOLATOK SZEREPE DAGANATOS BETEGEINK GONDOZÁSÁBAN
Esetemben ezen témakör iránti érdeklődésem szintén több évtizedes múltra tekint vissza, mely kezdetéből egy olyan kísérletes publikáció keltette fel érdeklődésemet a témakör iránt, mint Pennsylvaniai Egyetem munkatársainak tapasztalatai, melyet a Science-ben jelentettek meg. Az 1982-ben publikált közleményükben állatkísérlettel demonstrálták a stresszhelyzet szülte konfliktusállapot, a daganatos folyamat felgyorsulás/lelassulás és a személyes szerep kapcsolatát. (Visintainer MA, Volpicelli JR, Seligman ME Tumor rejection in rats after inescapable or escapable shock. Science. 1982 Apr 23;216(4544):437-9.) Ez meghatározó volt számomra annak irányába, hogy kíváncsiságom beinduljon és ne csökkenjen. Lényegében ezt tartom a PDTP irányú „egyedfejlődésem” első emlékezetes eseményének is egyben.
Következő hasonlóan emlékezetes tényező a már korábbiakban említett Ian Gawler:You Can Conquer Cancer (A rák legyőzhető) című könyve volt, melyet először 1984-ben adtak ki, majd több mint 250 000 példányban 14 nyelven jelent meg. Lábát csontszarkóma miatt amputálták és törzsére, csípőjére is kiterjedő generális torzulása miatt! Onkológusai igen rövid időt jósoltak neki. Az integratív onkológiai módszereknek köszönhetően csontkinövései megszűntek és az eredeti szakmai jóslások ellenére több mint harminc évvel később is egészségnek örvend!
Megjegyezném, hogy szóbeli konzultációim alkalmával onkológus barátaim gyakran vélekednek analóg példák esetében, hogy az valószínűen nem daganat volt, ezért kétségbe vonható az általam csodált példa. Ez esetben az amputált végtag és a konkrét hystológia engem nem engedett kételkedni, mely további erőt adó volt a kutakodásom felé!
Következő állomása a bizonyos „egyedfejlődésemnek” az un. „biofeedbeck” fogalomkör megismerése, vagy legalábbi sejtései voltak. Ez Carl Simonton texasi onkológus és pszichológus felesége Stephanie nevéhez fűzött fogalomkör. Véleményük szerint az érzelmek, a test, a szellem egységes rendszert képeznek! Bármelyik terület változása hatással van a másikra is! (Simonton OC, Simonton SM, Creighton JL. A gyógyító képzelet. Belső erőforrásainkkal a rák ellen. Egészségforrás Alapítvány, 2001.) Itt kell többek között köszönetet mondanom azon barátaimnak, akik segítettek -legalább az én szintemen- tájékozódni ezen a számomra teljességgel idegen területen!
Csakhogy az új ismeretek számtalan új kérdést vetettek fel és ismeretlen területet nyitottak meg számomra. Röviden emlékeimben Pszicho-neuroimmunológia formájában marad meg ez az időszakom, mely, mint új tudományág a test, az immunrendszer és a lélek kapcsolatát vizsgálva magyaráz pozitív és negatív folyamatokat (Glaser R. Stress-associated immune dysregulation and its importance for human health: a personal history of psychoneuroimmunology.) Vitapartnereim kétkedéseit megértve e területen meg kell állapítsam saját véleményként, hogy ameddig számomra stabilabb és minden evidenciális kifogásnak megfelelő alternatívát le nem tesznek, addig én ebben hiszek! Sőt, mivel az én szerény szintemen kárt e téren nem teszek, addig ilyen jellegű segítséget igénybe is veszek! (Bátorkodom hangoztatni azon indokaimat, melyekkel sejthetően belátható időn belül jómagam sem tudom elképzelni e kérdéskör EBM -Evidence Based Medicine- szintű stabilitását!)
Őszintén szólva ez az akadály már kemény falat képezett, melyben többször hangzott el barátaim óvó és lebeszélő javaslata, hogy ebbe már végképpen ne bonyolódjak bele. Magát a folyamat alakulását nem tartanám célszerűnek leírni, mivel jelen cikk a PDTP -re kihegyezett, csak érzékeltetni szeretném, hogy a végén nem kis baráti és irodalmi segítséggel hogyan sikerült eljutnom a Psycho-Neuro-Endokrino-Immuno-Onkológia felületes ismeretéig, mellyel csupán a rendszer egészének bonyolultságát szeretném érzékeltetni!
További lendületet adó típusú publikáció volt az melyben Alistair Cunningham, a Torontói Egyetem pszichiátere csoport terápiás tapasztalatai alapján írta le véleményét. Ő 2,2-12,5 éves túlélést bizonyított az onkológusi jóslatokhoz viszonyítottan! (Cunningham AJ, Watson K How psychological therapy may prolong survival in cancer patients: new evidence and a simple theory. Integr Cancer Ther. 2004 Sep;3(3):214-29.) Jóllehet, hogy e kérdést sohasem a hozzáértő és ezen szakképesítéssel bírók szintjén szerettem volna beemelni saját fegyvertáramba, csak ezáltal is megérteni szerettem volna magát a lényeget és ezáltal azon apró rést kerestem, mely esetlegesen az én segítségemre lehetne a daganatos betegeim esetében.
Röviden fogalmaznám meg a tényt, hogy hiszek abban, hogy a mindfulness meditáció az nyugtató hatású, mely nem pusztán szorongás és stressz csökkentő, hanem bizonyos fizikai bónuszokkal is szolgálhat, mely bizonyítéka lehet a mérhető biomarkerek alakulása is! Segítségül hívnék egy komoly randomizált vizsgálat eredményéről számot adó közleményt, mely akkor is tanulságos, ha az nem rákos okok miatt érintettekre kihegyezett. (A stressz és szorongás kérdését gyakran nem is csak konkrétan a rákosok esetében vizsgáltam, mivel e témakör nem csak a daganatosok specifikus és kizárólagos problémakörét képezi!)
A washigtoni Georgetown Egyetem orvosi központjának kutatói társaival megállapították, hogy a meditálók a szorongatott helyzetük dacára is kevesebb stresszhormont termelnek, valamint gyulladásos válaszreakcióik is enyhébbek! (Elizabeth A. Hoge, Eric Bui, Sophie A. Palitz, Noah R. Schwarz, Maryann E. Owens, Jennifer M. Johnston, Mark H. Pollack, Naomi M. Simon The effect of mindfulness meditation training on biological acute stressresponses in generalized anxiety disorder Psychiatry Research (2017), http://dx.doi.org/10.1016/j.psychres.2017.01.006 ) A stresszkezelő tanfolyamon résztvevők mindenek ellenére viszont emelkedett stresszhormonszintet produkáltak. A vizsgáltak komplett labor értékeit követték, melyek kiterjesztésre kerültek a biomarkereken túl a gyulladásos paraméterekre is. Azon betegeknél, akik meditáltak, azoknál a mért értékek jobbak voltak, mint azoknál, akik csupán stresszkezelő kurzusokon vettek részt.
Érdeklődők figyelmébe ajánlanám Dr. David Servan-Schreiber munkásságát, pl. Anticancer: A New Way of Life, melyek közül olvasható egyik David Servan-Schreiber: A rák ellen címmel, magyarul is. Egyebekben könyveit és integratív jellegű munkásságának leírásait 23 nyelvre fordították le! Különös értéket munkásságának az a tény ad, hogy saját magánál diagnosztizált 31 éves korában meglehetősen rossz indulatú rákos agyi folyamatot! A szakma akkor sok időt nem adott neki, melyet nem akart elfogadni, így saját problémájának tudatos befolyásával élte orvos szakmai, családi és tudományos életét, melyből itt csak a meditációt emelném ki! Megerősíti az előbbi idézett cikk által leírtakat ezen integratív terápiáról, melynek nagy mértékben lehetett része abban, hogy csak 49 éves korában hunyt el.
Egyet értek a University of London kutatóival a rákos betegeink esetében, akik a túlélés leghatékonyabb gyógyszereként a pozitív életszemlélet szerepét emelik ki! A betegségük miatt aggódó és szorongók kisebb valószínűséggel élik túl rosszindulatú betegségeiket, állítják. A negatívan gondolkodók pl. a leukémiások esetében az esélyek négyszer rosszabbak, mint azoknak, akikre ez nem jellemző. Pancreas cc. esetében ez az arány háromszoros, nyelőcsőrákosok esetében két és félszeres, míg prosztata rákosoknál kétszeres. (G David Batty, Tom C Russ, et al.,Psychological distress in relation to site specific cancer mortality: pooling of unpublished data from 16 prospective cohort studies BMJ 2017; 356 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.j108) Szerzők e témakörben 16, még nem publikált prospektív kutatás eredményeit publikálták ezt a test-lélek kapcsolat követését több mint 160 000 beteg bevonásával 9,5 éven át.
Javasolnom, itt is értelmezni Dr Rózsa Lajos Mikrobiom zendülés címmel írt anyagát, a korábbiakban leírtaknak megfelelően, mely ezen a területen is magyarázatot képes adni, szerintem!
Mint a CBM alapú tájékozottságom is tisztázta, ha nem is a hozzáértő szakemberek szintjén, de valami hasonlót azért mégiscsak sikerül tennem betegeimmel, amit esetleg MBSR-nek (Mindfulness Based Stress Reduction) is hívhatunk.
Jut eszembe az a huszonéves betegem, akinél rosszindulatú here folyamatát diagnosztizáltam, aki felületes tájékozódása után hirtelen tragikus lelki állapotba került. Érezhetően nem volt esélye vigasztaló szónak adott helyzetben, érezhető volt a reménytelensége és esetleges suicid gondolatainak kuszasága! Hirtelen ötlettel és kis megengedhető teatralitással a vehemens vigasztalás helyett szervezni kezdtem a spermium lefagyasztását még érdemi uro-onko-sebészeti beavatkozásokat megelőzően. Rövid idő alatt realizálta betegem, hogy sok értelme nincs feladnia a reményét a jövő terén, mikor a kezelőorvosa az ő, még nem is létező párkapcsolatából születő gyermekének érdekében intézkedik! A történéseket követően több mint 10 évvel egy új kapcsolatából így saját gyermeke születhetett és csaknem feledés homályába merült a kezdeti suicid gondolatokat is felvető reménytelensége!
Ha esetleg valamikor oktatásban e témakört kellene bemutatnom, akkor biztos a PDTP tancélos „Pozitív Gondolati Mozgásterünk” tancélos példájaként feltehetően ezt fogom elmondani!
Komolyan foglalkoztat a meditációnak az immunrendszerre gyakorolt hatása, ami részben alátámaszt pozitív elvárásokat is betegeimnél. Indokul hoznék fel e témakörben két publikációt, melyek közül az elsőben az együttérzést előhívó meditációs gyakorlatnak a veleszületett immun rendszerre gyakorolt pozitív hatásáról írnak szerzők egy 2011-es közleményükben (Stefan G. Hofmann, Paul Grossman, Devon E. Hinton Loving-Kindness and Compassion Meditation: Potential for Psychological Interventions Clin Psychol Rev. 2011 Nov; 31(7): 1126–1132. Published online 2011 Jul 26. doi: 10.1016/j.cpr.2011.07.003)
Másikban egy psycho-neuro-immunológiai folyamat révén befolyásolt immunműködésről írnak szerzők (David S Black https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26799456/ – affiliation-1, George M Slavich Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials Ann NY Acad Sci, 2016; 1373 (1):13-24 doi: 10.1111/nyas.12998. ) Randomizált s kontrollált módszerrel számolnak be a fehérvérsejtek válaszképessége vonatkozásában a meditáció pozitív hatásának betudhatóan!
A meditáció ezen holisztikus vonatkozását fontosnak tartanám, mely lényegében konkrét és kiterjeszthető gyakorlati módszer szélesebb körű elterjesztése esetében pozitív segítségül hívható lehetne a PDTP programunk kapcsán az immunrendszer segítése terén.
Megjegyzésem: ha lehetőségem lenne, a meditáció területén szeretnék aktívabb segítséget kapni a PDTP programom kapcsán, természetesen megfelelő szakember bevonásával.
Ismerve a daganatos betegek számát és annak alakulását, bízom abban a jövőképben, mikor már a szakképesítések szervezése koncepciójában is érzékelhető lesz ez a speciális integratív területet ellátása, mert pusztán lelkesedéssel ilyen szakmai mélységek már nem kezelhetőek! (MBSR, MBCT, stb. nem szakrendelői szintű PDTP project jellegű tevékenység, még megfelelő jószándék esetén sem.) Ami a pozitív életszemlélet -mint alkalmazható módszert- illeti, az a véleményem, hogy célzott tájékozottsággal, -akár azt CBM alapon is szerezve- komoly segítő eszközhöz juthatunk egy célzott PDTP program kapcsán a daganatos betegeink követése során, természetesen nem nélkülözve a professzionális szakmai segítség biztonságát sem!
