A nemzetközi irodalmat áttekintve nephrectomiát követően csak igen ritka esetekben találkozhatunk arteriovenosus shunt kialakulásával, mely jellemzően évtizedekkel a beavatkozás után jelentkezhet. Az általunk bemutatott eset során áttekintjük a diagnózist, a kezelést, az esetleges megelőzési lehetőségeket, valamint összefoglaljuk a kórkép főbb klinikai jellemzőit.
Esetismertetés
A 72 éves nőbeteg 30 éve intermittálóan jelentkező erős bal oldali hasi és alhasi görcsös fájdalom, valamint fáradékonyság miatt jelentkezik urológiai vizsgálatra. Anamnéziséből kiemelendő a 35 éve végzett bal oldali ureter plastica, majd az ezt követően kialakult hydronephrosis miatt elvégzett nephrectomia. Anamnézisében hypertonia, appendectomia,valamint varicectomia szerepel. Fizikális vizsgálata során a has fizikálisan negatív volt, UH-on a bal veseágy üres, a jobb vese sonographiás eltérés nélkül. Hasi CT vizsgálat történt, mely aorto-cavalis shuntot igazolt az arteria és vena renalis útján. (1.ábra)
Intervenciós radiológussal, valamint a pácienssel egyeztetve választott időpontban Seldinger technikával az arteria renalis 16 mm-es Amplatzer eszközzel lezárásra került (2.ábra).
Postoperativ állapotot a páciens panaszmentesen töltötte. Kontroll CT-n az eszköz jó helyzetben ábrázolódott, a korábbi shunt thrombotizált, szivárgás nem volt észlelhető. (3.ábra)
Következtetések
Nephrectomiát követően akár hosszú évek után is érdemes gondolni az arteriovenosus shunt kialakulásának lehetőségére főleg olyan pácienseknél, akik gyógyszeresen nehezen kezelhető hypertoniában, valamint intermittáló hasi fájdalomban, fáradékonyságban szenvednek. Az endovascularis embolizáció megfelelő műtéti megoldást jelent.
