2018-ban jelentkezett urológián a 72 éves beteg vizeletelakadással. Hypertonia miatt 1 éve szed gyógyszereket. 1 éve már történt prosztata szövettani vizsgálat negatív lelettel. Katéter behelyezést követően 1300 ml residium ürült. Ekkor PSA 25ng/ml volt. Rektális vizsgálaton jobb lebenyében diónyi porc kemény prostatát tapintottunk.
Tamsulosin, finasterid terápia indult. Prostata biopszia elvégzésére decemberben felvettük urológia osztályra. Ekkor a PSA érték már 36 ng/ml-re emelkedett.
Szövettani eredményén hyperplasia nodosa adenomatosa prostatát diagnosztizáltunk. A szeletek 30%-ában alacsonyan differenciált prostaticus adenocarcinoma infiltráló mirigyei, cribriform fészkei láthatók. Néhány területen perineuralis tumorterjedés is megfigyelhető. Gleason score: 4+5.
További vizsgálatokat terveztünk és onkoteam bemutatást.
2019. januárban a CT-n egyenetlen kiterjedésű prostata iliacalis nyirokcsomó-metasztazis ábrázolódott, csontscan a csipőlapáton metasztazis gyanúját feltételezte. A bordákon leírt elváltozásokat fractura is okozhatta (az anamnesisben trauma szerepel) Az ízületekben és a gerincen degeneratív folyamatok fellelhetők.
Onkoteam konzultációval sugár kezelés és hormon terápiát indítottunk. Degarelix kezdődózisa 2×120 mg, után havonta 80 mg-ot kapott. A PSA februárra 23 mg/ml értékre csökkent. A medence MR negatív eredményt mutatott. Áprilisra szépen csökkent a PSA 5,4 ng/ml értékre, ami májusra megfeleződött (2,3 ng/ml).
A sugárkezelés májusban elkezdődött, a prosztatára és a kismedencére CT-s loc,. és 3 D szmgp-es tervezéssel un. rapidarc technikával napi 2 Gy-s fractiókban 50+ 20 70 Gy-t kapott.
Vizelési panaszai megszűntek.
Novemberben PSA kontrollja 9 ng/ml. Ekkor a havi hormonterápiát 3 havi leuprorelin hormon terápiára váltottuk. A negyedéves PSA kontrollja sajnos már megemelkedett, 2020 februárra PSA 18,8 ng/ml, márciusra 16,5 ng/ml, májusra 33 ng/ml, augusztusra 39,1 ng/ml volt!!
Újabb staging vizsgálatokra küldtük a beteget. Csont scan és CT a csontokban metasztazist írt le. Zolendronsav terápiát indítottunk, fogászati konzultációt követően a beteg 4 fogát kellett kihúzni. A foghúzások helyén duzzanat jelentkezett, ezért a zolendronsav adását felfüggesztettük. Onkológia kemoterápiát javasolt, enzalutamide adását kezdték el.
A következő években Covid -19 pandémia miatt maradtunk a negyedéves hormonterápiánál, hogy a beteget kevesebb alkalommal rendeljük egészségügyi intézménybe. Jelenleg nincsen panasza, PSA értéke nem csökkent 20 ng/ml alá.
Összefoglalás
A bemutatott esetben jó választás volt a hormonterápiában az LhRh antagonista, hiszen gyorsan kötődik az LhRh receptorokhoz, és így gyorsan és hatékonyan csökkenti a tesztoszteron szintet a PSA-t a betegnél „flareup” reakció nélkül.
A Covid-19 pandémia miatt az egészségügyi intézetekben minimalizáltuk az orvos-beteg találkozást, emiatt döntöttünk a negyedéves LhRh agonista hormonkezelés mellett. Ha a beteg állapotában progressziót tapasztalunk, mérlegeljük ismét a havi antagonista terápiát.
